Kötet, Fezejet

1    I,    VII|         Ugyanazon vízsugár, az alant álló gavallértól irányozva
2    I,    VII|  Kezével megnyugtatólag int az alant állóknak, hogy a gyermekek
3    I,    VII|     látja, hogy felé fog esni, alant az irtózat hangja tör ki,
4    I,     IX|    vesztesége. A figyelem mind alant, mind fent fel van fokozva,
5    I,     IX| vállain keresztül iparkodik az alant ülőkre letekinthetni, míg
6    I,     IX| Valóban ő volt az – mondák oda alant. – Ez ördögség Bélától!~ ~
7   II,   XXIV|  megyeház erkélyéről nézték az alant elvonuló menetet, köztük
8   II,    XXV|       úgy szeretne leugrani, s alant összezúzni magát.~ ~Majd
9   II, XXVIII|    szenvedett nőre, ki tán ott alant is róla gondolkozik. Előtte