Kötet, Fezejet

1    I,     II|   kevélykedve, kik az érkező vendégeket kézről kézre adták, s elszedték
2    I,   VIII|    lakodalomból hánytad ki a vendégeket?~ ~– Nem tudom, nemzetes
3    I,      X|     ismeri? Viszont a díszes vendégeket fejenként megismertesse-e
4    I,   XIII|    magára, sem másra, s hogy vendégeket ne legyen kénytelen elfogadni,
5    I,   XIII|     hogy ha leissza magát, a vendégeket sorba ne csókolja, az agarakat
6   II,     XV|     Kecskerey úr hívja meg a vendégeket.~ ~Aki erre azt a szót ejtené
7   II,     XV| Aesopus rókája. Most belép a vendégeket jelentő komornyik, kit Abellino
8   II,    XXI|     vadászkürtök ébreszték a vendégeket; sokan, kik a vadászatról