Kötet, Fezejet

1    I,    III|        Akkor azután majd megkérdem tőled: „Akarod-e és hiszed-e őket
2   II,    XIX| gondatlanul kiejtett szót ellessen tőled. Valóságos Mefisztó női
3   II,  XXIII|            jó. Tudniillik, hogy jó tőled a gondolat; de nem az említett
4   II,   XXIV|           Ma foi, * ez naiv kérdés tőled Rudolf. Mintha nem tudnád,
5   II,   XXIV|           haragoddal. Az nem volna tőled szép, ha meg nem engesztelnél.~ ~–
6   II,   XXIV|         három napig nem távozom el tőled. Ámbár tudom, hogy itt a
7   II,   XXIV|      megfordítva, hogy én kérdezek tőled valamit, s te felelsz rá
8   II,    XXV|    ellenére, képes volna elrabolni tőled férjed szívét. Ugye, hogy