Kötet, Fezejet

1    I,    VII|   töltek el, az első ábrándok tiszteletre méltó ömlengései, egy ősz
2    I,   XIII| síkságról a hun építészet eme tiszteletre méltó maradványát, s ahogy
3   II,    XIV|   előtt, és azután az ajánlat tiszteletre méltó; egyike a leggazdagabb
4   II,     XV| egyenkint bemutogatta nejét a tiszteletre méltó körnek, mely által
5   II,  XVIII|      volnék érdemes e különös tiszteletre – rebegé a jószágigazgató,
6   II,    XIX|        S utána írá: – Nagy és tiszteletre méltó férfiú.~ ~Valami mulatságos
7   II,    XIX|    Anyja mindig őróla beszél. Tiszteletre méltó szenvedély. Dezsőnek
8   II,   XXIV|      megcáfolja. E nő jelleme tiszteletre méltó.~ ~Rudolf nyájasan