Kötet, Fezejet

1    I,   XIII|     Ki az? – kérdé Jancsi úr örömtől ragyogó arccal.~ ~– Nos?
2    I,   XIII|      Jancsi úr reszketett az örömtől. Annyira magába disputálta
3   II,    XIV|  akarom őt fosztani ettől az örömtől.~ ~– Én adjak tanácsot,
4   II,    XIV| végig a szobában; a két öreg örömtől ragyogó szemeit legelteté
5   II,     XV|      el, hogy magadat minden örömtől megfosztottad?~ ~Ez az asszony
6   II,     XV| Tehát holnap délután! – mond örömtől reszkető hangon.~ ~– Igen,
7   II,    XXV|    Midőn végre ittas volt az örömtől, s kezeit összefonva tartá
8   II,    XXV|      szívedtől, a legnagyobb örömtől, amit Isten benned adott