Kötet, Fezejet

1    I,     II|         reménytelen, csak tréfa volt öntől.~ ~– Haha! – nevetett az
2    I,    VII|             Édes Rudolf, nem jólesik öntől ily szót hallanom. Lássa,
3    I,      X|          erkölcsben megőrizhessem, s öntől egyebet nem kívánok, mint
4   II,    XIV|              uram!~ ~– Én nőül kérem öntől gyámleányát.~ ~– Mit?~ ~–
5   II,    XIV|             számára, s az dicséretes öntől. Ön rá akarja hagyni nem
6   II,     XV| tisztelőjökről. – Uram, ez igen szép öntől, hogy fontos tanulmányozásait
7   II,  XVIII|              nehéz szolgálatot kérek öntől, de önnek ismerni kell mindezeket;
8   II,  XVIII|              Azt a szívességet várom öntől, hogy akik e névsorozatba