Kötet, Fezejet

1    I,     IV|    holnaputáni napra, mely nevezetes napot oly nehéz volt elvárni a
2    I,    XII|      Kárpáthy, Kárpáthy…”~ ~– Ah, jó napot! – szólt az érkezett úr
3    I,    XII|            maga előtt – és abból egy napot sem ígér magának.~ ~Még
4    I,   XIII|          merte neki ígérni a holnapi napot.~ ~Harmadnap még a hajdúk
5    I,     Sz|       kedélyes ember~ ~bon jour – jó napot~ ~bonmot – szellemes megjegyzés,
6   II,   XXIV| jószágocskámra, s iparkodom e néhány napot lehetőleg kellemessé tenni
7   II,    XXV|    megmondjuk, hogy csaknem az egész napot János úr közelében töltötte,
8   II,   XXIX|             foglalhatja, és soha egy napot is előlegezni abból nem