Kötet, Fezejet

1    I,    III|    felelek – szólt Miklósra mutatva –, mert képes lenne ebbe
2    I,     IV| Abellino Rudolfhoz Istvánra mutatva.~ ~– Nem a kutyát, hanem
3    I,     VI|    vállat vonított, mintegy mutatva, hogy ezt a szillogizmust,
4    I,   VIII|    tüdejének rohama ököllel mutatva Miskára és kiáltva: – „Megöllek!
5    I,    XII|     tanúkhoz lépve s eléjök mutatva azon kihívó levelet, melyet
6    I,   XIII|   ni! – szól ez, egy helyre mutatva, ahol vagy ötven girbegurba
7   II,     XV|   szólt a vele jött férfira mutatva.~ ~Kecskerey nem mondhatott
8   II,   XXIX|     feltekintett a papírról mutatva, hogy mindent leírt, János