Kötet, Fezejet

1    I,     II| legjárhatóbb. Az ajánlott pénzt mindenesetre elfogadom.~ ~– Ah! Ezt reméltem.~ ~–
2    I,    XII|          Legjobb ily alkalommal mindenesetre a megsértettet játszani.~ ~
3   II,     XV|        meg, a hatvanezer forint mindenesetre a mienk marad.~ ~„Ah! okos
4   II,     XX|    társaság hőse. Azért azonban mindenesetre kiválólag meg kell őt dicsérnünk,
5   II,    XXI|      lenni, mint özvegynek.~ ~– Mindenesetre kellemesebb, mint vénleánynak –
6   II,   XXIV|         én önre haragszom?~ ~Az mindenesetre igen szeretetreméltó volt
7   II,   XXXI|      barátunk.~ ~– Az öregúrtól mindenesetre igen szép gyöngédség volt,
8   II,   XXXI|  kegyelemdíjul hagyott neki. Ez mindenesetre legnagyobb bűne, ami valaha