Kötet, Fezejet

1    I,     II| széles pamlagon, s ezáltal kényszeríté őt egyenesen ülni.~ ~– Önnek
2    I,    VII|   elkapva frakkja szárnyát kényszeríté megállni.~ ~– Ecco ce! ecco
3   II,     XV| állíta elé az asztalra, és kényszeríté, hogy egyék, s ami legelső,
4   II,     XV|    arra is a végső szükség kényszeríté; ő bizony a kertek alatt
5   II,  XVIII|  és arcát csókolta meg, és kényszeríté őt is arra. Olyan szép,
6   II,   XXII|    hír súlyos betegségéről kényszeríté azt termi. Éppen aznap érkezett,
7   II,   XXII|  ott benn ült férjénél, és kényszeríté magát őt boldogítani, örömmel
8   II,   XXXI|   túlvilágon is szeret, és kényszeríté férjét igen gyakran elmenni