Kötet, Fezejet

1    I,     IV|      kiálta tréfásan Debry.~ ~– Halljuk a történetet tovább! – sürgeték
2    I,     IV|   tovább –, mert ez a java.~ ~– Halljuk!~ ~– Egy napon a kis Petit-pas-nak
3    I,     IV|        chut (pisszegés).~ ~– De halljuk tovább. A feltétel ezért
4    I,    VII|       nemesi körökből való.~ ~– Halljuk az adatokat! – kiáltának
5    I,     IX|       válnak, valaki felkiált: „Halljuk!” utána száz és azután ezer
6    I,     IX|      meg ezer kiáltás hangzik: „Halljuk!” úgyhogy éppen semmit sem
7   II,     XX|    eszme megfontolást érdemel! (Halljuk! halljuk!) Van-e valaki
8   II,     XX| megfontolást érdemel! (Halljuk! halljuk!) Van-e valaki közöttünk,