Kötet, Fezejet

1    I,      V|  pótolná vissza.~ ~Egyszer halkan nyílik az ajtó, s a puha
2    I,      V|    jött, Jeanette? – kérdé halkan Jozefine kezével intve,
3    I,    VII| ajtóban állt meg, beszólva halkan Rudolfhoz.~ ~– Ugyan kérlek
4    I,    VII|   ujjait érintve ajkaival, halkan rebegé:~ ~– Köszönet kegyednek.~ ~
5    I,     IX|   kíváncsian fordul vissza halkan kérdezve: „Melyik?”~ ~–
6    I,    XII|    Szegény fiú!” – sóhajta halkan Rudolf, míg társa már rá
7    I,   XIII|   sem hallott senki, olyan halkan mondta.~ ~Hiába mondták
8   II,     XV|  Ismertem – viszonza Fanny halkan, s rettegve várta, mi új