Kötet, Fezejet

1    I,      I|     War.~ ~De nem ez az, aki előttünk áll.~ ~– Eh, ventrebleu! *
2    I,    III| faunokat kell képzelni, hogy előttünk álljon Tempe * völgye, s
3    I,    III| minden büszkesége, s nem áll előttünk egyéb tér, mint a versírás
4    I,     IV|    kinek érdekességét növeli előttünk az, hogy magyar születésű
5    I,    VII|        hágcsót támasztani ez előttünk álló háznak, tetején a fecskendő
6    I,     IX|         Ez alakok nagy része előttünk már nem ismeretlen.~ ~Ha
7    I,    XII|    aztán két-három gléda áll előttünk, s minket hátul semmi baj
8   II,    XIV|    éppen kellemetes hangzású előttünk, mert egy ilyen nevű úr