Kötet, Fezejet

1    I,      I|   Gyárfás, ízibe! Mondjon kend verset erre a csárdára, hol az
2    I,      I|   nagyságos uram! Majd én csak verset írok arra, aki megeszi.~ ~–
3    I,      I|       most erre rögtön mondjon verset.~ ~A poéta megvakarta az
4    I,   XIII|   Gyárfás most készíti hozzá a verset, a kántus prézes * meg a
5    I,   XIII|        kellett elébb mutatni a verset, amit el akar mondani asztal
6    I,   XIII| elmondá nagy bizton a köszöntő verset, melyet kilenc évfordulóban
7   II,     Sz|    dichtet – 1. ábrándozik, 2. verset ír~ ~ ~ ~eleuszi misztérium –