Kötet, Fezejet

1    I,      I| ajándékot kérek! – kiálta végre szóhoz juthatva. – Hanem csak éppen
2    I,      V|         nevet, s nem kellett új szóhoz szoknia, midőn kegyencét
3    I,    VII|      azt? – szólt Rudolf, midőn szóhoz juthatott a beszédes asszonyságtól. –
4    I,      X|       Teréz –, s ahhoz a nehány szóhoz nem szükséges leülnöm; állva
5   II,     XV|  iparkodott, hogy Boltay mester szóhoz ne juthasson, amíg ő ki
6   II,   XXIX|         jó öreg sokáig nem bírt szóhoz jönni, midőn e részét végintézetének
7   II,     Sz|        széttépte~ ~ad vocem – a szóhoz (ti. kapcsolódva), erről