Kötet, Fezejet

1    I,     IV|        is van szíve.~ ~No de szerencsére a claqueur chef szíve nincsen
2    I,    VII|    látott, csak álom volt.~ ~Szerencsére megilletődését nem vevék
3    I,      X|  magára dühében. Hazarohant. Szerencsére oly zajjal rombolt be a
4   II,    XIV|   kertésznek, majorosnak, de szerencsére Teréz kiismerte ravasz képeiket,
5   II,     XV|    ki azon okot, mely őket a szerencsére jogosítá; ifjú gavallérok,
6   II,  XVIII|  okot sem adtam e rendkívüli szerencsére.~ ~– Kegyed úgy fut tőlünk –
7   II,    XIX| magát irányodban viselni, de szerencsére szíve jó, s a jó szívhez