Kötet, Fezejet

1   II,     XX|        étvágya sincs.~ ~Karöltve sétált együtt a két szép delnő;
2   II,   XXII|        férje vállára támaszkodva sétált végig a szobákon; napról
3   II,   XXIV|       mint akik legjobb barátok, sétált vele kar-karban alá s fel
4   II,   XXIV|        álmodott, látta, beszélt, sétált és táncolt vele… Hogy szidta
5   II,    XXV|         rendezett angolkertben * sétált János úr nejével. A szelíd
6   II,    XXV|      előtt. Hiszen csak karöltve sétált Rudolffal egy hosszú óráig;
7   II,   XXXI| napfényes délután künn a parkban sétált Flóra, egy kis csevegő hároméves