Kötet, Fezejet

1    I,    III|       el önt? – kérdé amaz futó mosollyal arcán.~ ~– Éppen nem – felelt
2    I,    VII| asszonyom – felelt Rudolf hideg mosollyal –, de énnekem mi hasznomat
3    I,   VIII|       versenytársára önbizakodó mosollyal, az urak onnan a hintókról
4   II,     XV|         különös, nagyon különös mosollyal.~ ~– Tán ismered?~ ~– Láttam
5   II,    XXI|  szolgájával.~ ~Fanny háládatos mosollyal köszöné meg az öreg hivatalnok
6   II,   XXIV|        rejtenie lelkét, s hideg mosollyal fogadá az üdvözletet, és
7   II,    XXV|     szólt Flóra engesztelhetlen mosollyal.~ ~– Jó. Vége lesz, mire