Kötet, Fezejet

1    I,      I|         maga is azt hitte, hogy lehetetlen többféle variációban szólni
2    I,     XI|   tekintő, szigorú szemei előtt lehetetlen volt hazudni, keresztüllátott
3   II,    XIV|  megvehet, az előtt semmi sincs lehetetlen! Ezért sóhajtá a kézműves
4   II,    XIV|         nőt, nehéz; ifjú leányt lehetetlen.~ ~Fanny szemeit legmesszebb
5   II,  XVIII| hölgyeknek adott szót megszegni lehetetlen. Akit oly mágnes vonz, mint
6   II,    XXV|      hetet ott fogja tölteni.~ ~Lehetetlen, hogy a fiatal nő szívesen
7   II,    XXX|        monda:~ ~– Meghalt… ~ ~– Lehetetlen az! – kiálta Rudolf, és