Kötet, Fezejet

1    I,      I|    kegyelmes füleit hosszúságos lábaival, megrázta a nyakán csengő-bongó
2    I,    VII| eljutniok. Az ifjú helyet keres lábaival, megtapogatva a falat, ha
3    I,    VII|       végén már azt hiszi, hogy lábaival feneket ért minden élvezetben,
4    I,   VIII|         beszélnek hozzá, kapált lábaival, s fejét szügyébe hányta.
5    I,   VIII|         még egyre ágaskodott, s lábaival kapálta a földet.~ ~Amint
6    I,   VIII|     urat is. Aki kevésbé tudott lábaival parancsolni, meghúzta magát
7   II,  XVIII|          hm. Egyet köhintet, és lábaival súrolta a padlót.~ ~Nagyon