Kötet, Fezejet

1    I,      I|         helyén, gólya szánt, kácsa költ a drága tengeri közt.~ ~–
2    I,     IV|        hanem szüntelen a másokéból költ, hogy a szakállát festi,
3    I,    VII|        arcoknak, miknek látása nem költ szenvedélyt, bár szépsége
4    I,    XII| találkozzék, arca bizalmatlanságot költ szívében, és irtózik az
5   II,   XXIV|          hazudság, ő álhíreket nem költ, hanem kitudja a legmélyebben
6   II,     Sz|        része~ ~brütet – 1. kotlik, költ 2. tépelődik~ ~ ~ ~cadet –
7   II,    Meg|           szerencsés szó az, hogy „költ”, mert kétféle értelmet