Kötet, Fezejet

1    I,      I|          veté le magát egy tábori karszékbe nagy sarkantytús lábait
2    I,   VIII| beereszteték, s levágta magát egy karszékbe –, mióta várakoztatják a
3   II,  XVIII|         előrehúzta, leültette egy karszékbe, s hogy fel ne állhasson,
4   II,  XVIII|           bocsátva magát vissza a karszékbe, mintha attól is bocsánatot
5   II,  XVIII|         hogy le kellett ülnie egy karszékbe magát kinevetni, állva már
6   II,  XXIII|         haragosan vágta magát egy karszékbe. – Ki lehet annak az oka,
7   II,    XXV|       végigomlani, míg ő maga egy karszékbe rogyott.~ ~Rudolf érzékenyen