Kötet, Fezejet

1    I,      I| találja, hogy én még élek; már hogyne volna ez bosszantó?~ ~–
2    I,    III|       be együgyű kérdés tőlem! Hogyne ismernék ily művelt urak
3    I,    VII|    jegyzé meg Iván herceg.~ ~– Hogyne! – szólt a megjavíthatlan
4    I,   XIII|       sincs itt?~ ~– Más? Más? Hogyne volna más? De nem káptalan
5   II,    XIV|     valaki másra. Érti ön?~ ~– Hogyne érteném. Tagadja ki!~ ~–
6   II,     XV|   nénéimnek hagyni. Érti?~ ~De hogyne értené? Ez azt teszi, hogy
7   II,   XXIV|        kellemes foglalkozásnál hogyne jutott volna Rudolfnak eszébe,