Kötet, Fezejet

1    I,    VII|             szólt tréfás feddőzéssel Eszékiné Rudolfhoz –, ha hatalomkarral
2    I,    VII|             felhangoltan Rudolf, kit Eszékiné azért tüntetett ki legjobban
3    I,    VII| szarkazmusait – vágott beszédje közé Eszékiné –, mi nem megyünk Tiszaváradra
4    I,    VII|          büszkén tekintett unokájára Eszékiné.~ ~– Sőt inkább – felelt
5    I,    VII|              Rudolf – szólt komolyan Eszékiné, megfogva a gróf kezét. –
6    I,    VII|   kegyeleteket nem szokta sérteni.~ ~Eszékiné komolyan megbotránkozék.~ ~–
7   II,  XVIII|             szelíd anyát, mint néhai Eszékiné volt, bizonyára nem pótolhat