Kötet, Fezejet

1    I,      I|     mit kacagni, ámde rögtön elmúlt a jókedv, mert a bohóc egyszerre
2    I,      I|      ne tégy úgy, hiszen már elmúlt. Üssétek egy kicsinyt hátba;
3    I,      V|   soha, még akkor sem, midőn elmúlt a hír. Mert édeseim, kik
4    I,   XIII|    szemeinek lázas veressége elmúlt, s képéről eltűntek a torzító
5   II,    XIV|    nagy bőség miatt, arcáról elmúlt a lázas veresség, szemei
6   II,   XXXI| háznál, Marion pedig egészen elmúlt onnan, csak néha-néha vetődött
7   II,    Meg|   levegő.~ ~Azóta negyven év elmúlt, hogy a Magyar Nábobot megírtam,