Kötet, Fezejet

1    I,      I|        szeme, könnye csorog.”~ ~ ~– Ejnye kend szemtelen tolvaj! –
2    I,   VIII|          Jan – Ján – Jancsi úr?~ ~– Ejnye, majd alig látja kend kimondani
3    I,   VIII|        pedig börtönbe záratván.~ ~– Ejnye öcsém, be jó prókátor lett
4    I,   VIII|        tűzni és szalagot kötni.~ ~– Ejnye, hogy tudja az öcsém a módját!~ ~–
5    I,     IX| principálisom mindig dicsér előtte. Ejnye, de néz rám. Talán köszönni
6    I,   XIII|        akarja, hogy mit loptak?~ ~– Ejnye, beste lélek fia! Énvelem
7    I,   XIII|           még sohasem volt itt.~ ~– Ejnye Pál, be simplex ember kend!~ ~–