Kötet, Fezejet

1    I,      I|    rejtélyes nagy úr szobájáig, akiről mármost tudunk annyit, hogy
2    I,      I|        bolondos vén öreg ember, akiről ezerféle ostobaságot mesélnek.~ ~–
3    I,      X|       otromba, rászedett filkó, akiről csodálom, hogy valamelyik
4   II,     XV|         magának, hol lakott az, akiről azt lefestették, s eljött
5   II,     XX|         mondhatja azt a férfit, akiről mindenki annyi jót, annyi
6   II,   XXIV|          Mondjunk neki valakit, akiről még magunk sem tudjuk, hogy
7   II,   XXIX| dolgomat.~ ~Több rokonom nincs, akiről megemlékezzem.~ ~Barátaimat