Kötet, Fezejet
1    I,      I|           egérről, melyeken a másik kettőnek hahotával kellett nevetni.~ ~
2    I,      V|        kettős dicsősége volt mind a kettőnek; a tapsoló közönség éppen
3   II,    XVI|          találva, átnyújtják mind a kettőnek.~ ~Egy, kettő, három! En
4   II,     XX|             s elmagasztalván mind a kettőnek érdemeit, rájok köszönté
5   II,    XXI|         ismerte már a maga emberét! Kettőnek, háromnak meg bír ez felelni.
6   II,    Meg| regényírásnál egyesülni kell mind a kettőnek. A regényírónak érezni is
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License