Kötet, Fezejet

1    I,    VII|    folytatá Rudolf egy kerevet karjára támaszkodva –, regényes
2    I,   VIII| dróttal fonott végű karikását, karjára öltve az összeszedett pányvát,
3   II,     XV|        éppen őhozzá ért ekkor, karjára fűzött hitvesével, s a legnyájasabb
4   II,  XVIII|       jókedvvel veszi kétfelül karjára a jámbor János urat, s dalolva
5   II,   XXIV|        volt, az odasiető Flóra karjára ölté barátnéját, és sétálni
6   II,   XXIX|     volna. János kivette őt, s karjára emelé. A gyermek nagy, okos