Kötet, Fezejet

1    I,   VIII|      feléje rohanni, szarvával itt-amott felhányva a földet.~ ~Isten
2    I,   XIII|        esze tisztul – mondanák itt-amott –, máskor el szokta ezt
3   II,    XIV|   beszédeket gondolt ki, miket itt-amott fog tartani, mintha város
4   II,   XVII|     magát, s szívesen vevé, ha itt-amott tiszteletbeli elnöknek,
5   II,    XXI| elszéledeznek minden irányban, itt-amott eltűnve a sűrű bokrok között,
6   II,    XXI|   egymást, sokszor találkoztak itt-amott. Most mutassa meg hát, hogy