Kötet, Fezejet

1    I,      I|       hamvát a tenyerébe. Hála istennek, ide ma nem jön vendég,
2    I,     II|      is, hogy egy cocu * (hála istennek, nincs rá magyar szó) hűtlen
3    I,    VII| szalasztá ki ajkán:~ ~– Egy új istennek kellene támadni arra, hogy
4    I,   XIII|      egyesülni.~ ~– Ez valóban Istennek tetsző vigasság lészen! –
5   II,     XV|        élhess meghúzódva, amíg Istennek úgy tetszik, és meghalhatsz,
6   II,   XXIX| jobbaknak.~ ~…És most lelkemet Istennek, testemet a földnek ajánlva