Kötet, Fezejet

1    I,      V|      düh, szenvedély, megrázó indulat s elborzasztó harag, ellenállhatlan
2    I,     XI|  emberi szívben a jó és rossz indulat egy bölcsőben alszik. Amelyiket
3    I,    XII|      e csendre, melyben annyi indulat zivatarja volt rejtve.~ ~
4   II,  XVIII|    tudom, csak én érzem.~ ~Az indulat beszédessé varázsolá e nőt,
5   II,   XXIX|       őt adni, ahol minden jó indulat erénnyé válhatik benne,
6   II,   XXIX| Fiamhoz! Mennyi érzés, mennyi indulat van ez egy szóban: fiamhoz!~ ~