Kötet, Fezejet

  1    I,      I|             gát túlsó végire mutat, mely a Tisza felé visz.~ ~– Nem
  2    I,      I|        vászon lábravaló következik, mely sehogy sem akar illeni a
  3    I,      I|          lélek látszik e szemekben, mely tán döntő nagy eszmékre
  4    I,      I|            Törikszakad csárda felé, mely nagy tetejével úgy tűnik
  5    I,      I|         gúnyos, kötekedő kifejezés, mely egészen kiforgatta azt joviális
  6    I,      I|            előtolta fekete pofáját, mely vetekedett akármelyik szerecsennel,
  7    I,      I|         csizma volt, amelyben járt; mely csavargott úrtól úrhoz,
  8    I,      I|           tolta mozgékony fejbőrét, mely által egész borzas hajerdeje
  9    I,      I|        állatot azon részénél fogva, mely legtávolabb van a fejétől,
 10    I,      I|           az ízletes hideg sültnek, mely finoman spékelten, jó borsos,
 11    I,      I|           hintó utasai voltak ezek, mely a keresztúti gáton saját
 12    I,      I|             la cosaque * lábravaló, mely aláfelé mindinkább bővülni
 13    I,      I|        hallgató néma arcra tekinte, mely véres szemeivel merően nézett
 14    I,     II|          azt az aureus calculust, * mely szerint, ha egy diák adós
 15    I,     II|       Boulevard des Italiens-ban, * mely még akkor nem volt ott,
 16    I,     II|         felől, hallott olyan nevet, mely ismeretlen volt előtte.~ ~
 17    I,     II|             az akkori építészetnek, mely megvetve minden pedáns klasszicitást
 18    I,     II|        kaputot visel az ifjú dandy, mely széles keresztülvető leffentyűkkel
 19    I,     II|            Bolivarnak * neveztek, s mely igen célszerű faja volt
 20    I,     II|              bizonyos majorátust, * mely másfél milliót jövedelmez.~ ~–
 21    I,     II|        dominium et extra dominium”, mely franciául annyit tesz, hogy „
 22    I,     II|      cikkecskét se lelhessen benne, mely önnek jogot adjon élő nagybátyját
 23    I,     II|          adóslevelet két millióról, mely akkor lesz lefizethető,
 24    I,     II|         nézve, de tudok egy esetet, mely azokat azután megszüntetné.~ ~–
 25    I,    III| szarkasztikus mosolygása az arcnak, mely azonban csak pillanatokra
 26    I,    III|             szemek, határozott ajk, mely fölött rövid kis bajusz
 27    I,    III|             a tisztult egykedvűség, mely nők előtt annyi ingerrel
 28    I,    III|          menetrendet helyreállítsa, mely a heves vita közben untalan
 29    I,    III|            s az egyszerű emlék alá, mely tiszteletére emeltetett;
 30    I,    III|         ízlésű templomfelszerelést, mely a kirakatban látható, azokat
 31    I,    III|              az egyetlen folyóirat, mely a szépirodalmat képviseli.
 32    I,    III|  civilizáció, s mije van népünknek, mely jövendőt ígérjen neki?~ ~–
 33    I,    III|        természeti vagy morális erő, mely bennünket elolvasszon. Elolvad
 34    I,     IV|             Jockey Club * szállása, mely akkor is (1822) kedvenc
 35    I,     IV|             bátorsággal Zelmirában, mely Rossini legújabb zeneműve,
 36    I,     IV|     laitière” * (A szép tejárusnő), mely nehány hét előtt olyan nagy
 37    I,     IV|            erkélyen ülők figyelmét, mely nem engedé, hogy róla elmondják,
 38    I,     IV|      legújabb divatban levő drámát, mely Shakespeare és Hugo Victor
 39    I,     IV|       bosszúálló pudlival megvívni, mely által csakugyan legyőzetik.
 40    I,     IV|           dühösködtek a közönségre, mely egészen szerelmes volt a
 41    I,     IV|            Italiana in Algeri”-ból, mely elől rendesen meg szokott
 42    I,     IV|       szolgálatot tehet; egy kalap, mely a földszintre esik, egy
 43    I,     IV|          mint a pisszegés és fütty, mely gyakran visszahatást szokott
 44    I,     IV|       egyesség a holnaputáni napra, mely nevezetes napot oly nehéz
 45    I,      V|        tökéllyel játszott a hárfán, mely még akkor sok előnnyel bírt
 46    I,      V|             de volt egy talizmánja, mely sokat jelent a művészvilágban.
 47    I,      V|             lelkesedése közepett, s mely jobban fáj, mintha fullánkját
 48    I,      V|             közönségnek azon része, mely nem fecsegni, hanem hallgatni
 49    I,      V|        sietett vissza az izenettel, mely tökéletes dühbe hozta az
 50    I,     VI|           legközelebb levő páholyt, mely a fiatal óriások kedvenc
 51    I,     VI|          magokat a népen keresztül, mely a pénztárak- és előcsarnokokban
 52    I,     VI|          által, a habkönnyű tunika, mely termete igéző bájait leplezi,
 53    I,     VI|       bámulatosan hódító merészség, mely egész lényegén elömlik,
 54    I,     VI|      hódolatot biztosítják számára, mely az örök fiatalságé. Emellett
 55    I,     VI|        magát, s egy másik operából, mely a közönség kedvence volt,
 56    I,     VI|            név jelkiáltása mellett, mely előtt tisztelettel hajol
 57    I,     VI|    tisztelettel hajol meg mindenki, mely egy varázsütéssel képes
 58    I,     VI|             két koszorút felemelni, mely egész özönével felért a
 59    I,     VI|          hangja az elragadtatásnak, mely olyan, mint az arany: nem
 60    I,     VI|              leírhatná azon érzést, mely által meglepetett, az valamennyire
 61    I,     VI|        föllépését Oignon ellenében, mely hősi magaviselet az egész
 62    I,     VI|           mássalhangzó következett, mely mássalhangzó nem találtatik
 63    I,     VI|         goromba tenyérnek a hangja, mely az ásítás közepén valakinek
 64    I,     VI|        annyi taps ellen? Szélfúvás, mely csak a tüzet éleszté.~ ~–
 65    I,     VI|            Ez volt a titkos jelszó, mely bonmot * annyit tesz, hogy „
 66    I,     VI|            ismeretlen canaille-jal, mely bepiszkolta fehér mellényeiket,
 67    I,     VI|    öltönyeiket a nagy perpatvarban, mely Catalani contra Mainvielle
 68    I,    VII|   nyolcvanezer frankot nyert rajta, mely összeget amint kezéhez vett,
 69    I,    VII|        tetetett vendéglői jelvényt, mely csalás által a hirhedett
 70    I,    VII|       elhomályosítja Aubry kutyája, mely lázba hozta az egész közönséget.
 71    I,    VII|          azonban nemsokára egy név, mely amilyen különösen hangzik
 72    I,    VII|            új, idegenszerű szépség, mely a megszokottól annyiban
 73    I,    VII|           szemek olthatlan tüzéről, mely világít és éget, mely kínoz
 74    I,    VII|      tüzéről, mely világít és éget, mely kínoz és epeszt, mely boldogít
 75    I,    VII|         éget, mely kínoz és epeszt, mely boldogít és elvarázsol?
 76    I,    VII|  szenvedélyeknek; e csalogató csáb, mely éppen a cél előtt állít
 77    I,    VII|             legszegényebb osztálya, mely a városrészt lakja, tud
 78    I,    VII|           ez a Gobelin szőnyeggyár, mely az egész utca népességének
 79    I,    VII|    legszebben lehete látni a tüzet, mely gáttalanul harapózott szét
 80    I,    VII|            bő selyem török bugyogó, mely indu szokásként csupán térdeig
 81    I,    VII|           akácfa alá voltak gyűlve, mely lombjaival védte őket idáig
 82    I,    VII|           hideg, keserű mosolyával, mely amazt visszatorolni látszik.
 83    I,    VII|        kötekedés és feltűnési vágy, mely vissza fog térni a végletnél.
 84    I,    VII|       melyet csak egyszer látott, s mely nyomtalanul eltűnt. Ki lehetett
 85    I,    VII|       ezüsttel hímzett veres sálöv, mely egészen más szabást ad az
 86    I,    VII|           belépett szobájába; arca, mely a vész közepett oly hideg
 87    I,    VII|    kikerülték, nem keresték a tért, mely számukra ki volt mérve,
 88    I,    VII|             mindent, ami benne van, mely sem fáradságra, sem szeretetre,
 89    I,    VII|           nagy hajporozott dupét, * mely különben igen jól illik
 90    I,    VII|           nagy híd a város közepén, mely az egész utcán végigmegy,
 91    I,    VII|            egész utcán végigmegy, s mely azért európai ritkaság,
 92    I,    VII|          Lesz-e hát isteni hatalom, mely őt meggátolja attól, hogy
 93    I,    VII|          lyánka némi egzaltációval, mely nemes arcához úgy illett –
 94    I,    VII|           mégis van isteni hatalom, mely egy életunt kezéből kifacsarja
 95    I,    VII|            színben megmaradt virág, mely a lapok közül kihull azon
 96    I,    VII|           tudott megválni a sírtól, mely legkedvesebb halottját rejté,
 97    I,    VII|     lelkében az önmaga elleni harc, mely nem akarta engedni, hogy
 98    I,   VIII|             ma nagy hivatalt visel, mely nem engedi meg a leereszkedést.~ ~
 99    I,   VIII|            egy nagy lombos koszorú, mely fejére van téve. Ezt az
100    I,   VIII|           kicsiny, pörge bajusszal, mely betyárosan felfelé volt
101    I,   VIII|    kiabálják: – „Ne hagyd magad!” – mely kiáltás mind a két versenyzőt
102    I,   VIII|      kezdődik az a rengeteg mocsár, mely innen azután lenyúlik egészen
103    I,   VIII|           viadal kezdődik közöttük, mely rendesen az egyik elestével
104    I,   VIII|    ostorával. A horgos acélsodrony, mely az ostor végébe volt fonva,
105    I,   VIII|           kiinni annak egészségére, mely szokás azt bizonyítja, hogy
106    I,   VIII|            ivónak is kellett lenni; mely tulajdonság még szükségesebbé
107    I,   VIII|            mulatságát fogjuk látni, mely abból áll, hogy egy nagy
108    I,   VIII|            hej! – monda neki Miska, mely mondás, minthogy nagyon
109    I,   VIII|             csak a szédelgő ingert, mely csábítja a még többet ivásra.
110    I,   VIII|           elővenni régi tudományát, mely abból állott, hogy feltartott
111    I,   VIII|       egyes-egyedül a szilaj lovat, mely tulajdonságok oly tekintélyt
112    I,   VIII|           térdén. Ez a csikóstempó, mely a legóriásibb erejű verekedők
113    I,   VIII|            férfiszeparatizmusnak, * mely nem elégszik be azzal, hogy
114    I,     IX|            a legnagyobb gyönyörtől, mely ebben áll: használni tudni.~ ~
115    I,     IX|           egy szellemi mozgalomnak, mely akkor kezdetett meg, midőn
116    I,     IX|          megcáfolák az előítéletet, mely ez osztályt terhelni szokta.
117    I,     IX|          oly ünnepéllyel nyitá meg, mely annak magas tekintélyt volt
118    I,     IX|       ezernyolcszázhuszonötödik év, mely új korszakot kezde meg nemzetünk
119    I,     IX|             A közönség azon részét, mely e nyelvet nem érti, untatni
120    I,     IX|          türelmes kost állítva elő, mely urbarialis * aktákon kérődzik.
121    I,     IX|       spárgatakaró sem találtatott, mely alá valaki elrejthesse magát,
122    I,     IX|           arca teljes és életszínű, mely e percben szokatlanul égni
123    I,      X|    elmenjenek hozzá kezét csókolni, mely eléggé mutatja a jó leányok
124    I,      X|             jőnek semmi változásra, mely hozzájuk legközelebb, családjuk
125    I,      X|            engedik át lelkületüket, mely a legvilágosabb hibák számára
126    I,      X|            s oly életmódot folytat, mely körülbelől örök időkre lehetetlenné
127    I,      X|             akihez szavait intézte, mely lélekbátortalanság által
128    I,      X|          háza Sodoma és Gomorrha, * mely tárva-nyitva áll a világ
129    I,     XI|             egy korábbi körülményt, mely szorosabb kapcsot képezend
130    I,     XI|           mélyen piros teli arccal, mely még a szemek körül sem enged
131    I,     XI|            előtt.~ ~Pedig a gonosz, mely keresi, akit megegyen, megtalálja
132    I,     XI|       csillag lebegett feje felett, mely nem engedé, hogy a rálőtt
133    I,     XI|             szabad elfogadni pénzt, mely becsületesen nincs megszolgálva!
134    I,     XI|           észrevette ő a változást, mely a leány kedélyében véghez
135    I,     XI|            magában oly kincset bír, mely őt dicsőséges úton pályatársai
136    I,    XII|             tanácskozott egymással, mely családi gyűlésekbe néha
137    I,    XII|             takarta el Fanny fejét, mely ölébe volt rejtve, mintha
138    I,    XII|             polgári kóroda számára, mely összeget nagyságos Kárpáthy
139    I,    XII|             jegenye mellé húzódott, mely meglehetősen elfedé széles
140    I,    XII|             kínzása az ellenfélnek, mely a kissé remegős szívűt rendesen
141    I,   XIII|          gyakorolják azon hivatalt, mely az égben az őrangyalokra,
142    I,   XIII|        amint János napja közelgett, mely el szokott tartani egy hétig,
143    I,   XIII|   árnyékában egy fekete romladékot, mely eredetileg nem is itten
144    I,   XIII|           egy kis földszinti házat, mely csak akkora volt, hogy maga
145    I,   XIII|           visszatetszőbb a kritika, mely abból állt, hogy ha a színész
146    I,   XIII|        egyenesen jószágigazgatónak, mely hivatalában mind a fentebb
147    I,   XIII|         háborgat, azokat sem tudni, mely átokfogta szenvedély vagy
148    I,   XIII|           meghagyott hajporos copf, mely tisztes emléket fekete szalag
149    I,   XIII|        legfelyül fekvő csomag után, mely Kárlátó János tiszttartó
150    I,   XIII|            új tétellel szaporodtak, mely származik a juhok és igásbarmok
151    I,   XIII|         bevétel a gyapjú rovatával, mely máskor nevezetes volt.~ ~–
152    I,   XIII|           is pótolja. Nyakravalója, mely lehetett valaha fehér is,
153    I,   XIII|       elfogultság volt észrevehető, mely a fiskálison kívül bizonyosan
154    I,   XIII|             a fülébe a tréfás ifjú, mely elmésség következtében a
155    I,   XIII|         harminckét márványkő fokon, mely a kertbe vezetett.~ ~Bizonyosan
156    I,   XIII|        múlva hangzott a csengettyű, mely az ebédet jelenté, háromszor
157    I,   XIII|       öklébe a nehéz aranyserleget, mely előtte állt, s midőn az
158    I,   XIII|         csak egy gonosz tréfa lesz, mely legfeljebb ütlegeken fog
159    I,   XIII|     megcsúfolást, csak a rémületet, mely e szavakra szívében gerjedt,
160    I,     Sz|         tápnedv, tejszerű folyadék, mely emésztéskor jut a bélcsatorna
161    I,     Sz|              kőből faragott nőalak, mely oszlopot helyettesítve párkányzatot,
162    I,     Sz|               híres párizsi épület, mely 1612-től 1809-ig gyermekmenhely,
163    I,     Sz|          festett, hosszú szőrű sál, mely nagyon hasonlít az angórához~ ~
164    I,     Sz|            Gvadányi József munkája, mely az 1790-es országgyűlésről
165   II,    XIV|           szerzette vaudeville-ban, mely nagymértékben képes leend
166   II,    XIV|            legmakacsabb szenvedély, mely játszószerül hivatott fel,
167   II,    XIV|             sétál ki s be az ajtón, mely aranyai előtt megnyílik;
168   II,    XIV|           ha egyéb ok nem volna is, mely Kárpáthyt tervében kitartásra
169   II,    XIV|          volt golyót cserélni vele, mely miatt ő most is nagyot hall,
170   II,    XIV|       ráfigyeljen.~ ~– Egy mód van, mely Abellino számadásain veres
171   II,    XIV|     kiszekerezett falusi tanyájára, mely egy kellemes kis völgyben
172   II,    XIV|        megcsipkedé a leányka arcát, mely oly kemény volt, hogy alig
173   II,    XIV|           is ámítja, és hiú ábránd, mely valónak látszik. Ki bírna
174   II,    XIV|       egyébbé halandó néma vágynál, mely hasonlatos a holdkóri delejhez…?~ ~
175   II,    XIV|            arcot, hallani a hangot, mely imádott bálványaé, kiknek
176   II,    XIV|        szívni fel a halálos mérget, mely a néma szerelemből támad.~ ~
177   II,     XV|             kocsis előtt, hogy sír, mely kívánatnak eleget tenni
178   II,     XV|         leoldá nagy szalmakalapját, mely akadályozandotta az anyjávali
179   II,     XV|              melyben leánya alszik, mely kívánatát megközelítőleg
180   II,     XV|      benyílót rendezett el számára, mely Fanny zongoraszobájával
181   II,     XV|     szobáját akarta neki átengedni, mely leánya hálószobájába nyílt,
182   II,     XV|        alkalom fölötti meglepetést, mely e pillanatban Mayerné arcára
183   II,     XV|            tömött kettős tekercset, mely fekete volt, mint a bársony,
184   II,     XV|           becsületes család körébe, mely szánó, megbocsátó kart tár
185   II,     XV|           nem találni ki azon okot, mely őket a szerencsére jogosítá;
186   II,     XV|            A válságos nap reggelén, mely ifjú honatyáinkat jobban
187   II,     XV|     ellentétben a gyermeteg ajkkal, mely az alvó ártatlanságé, de
188   II,     XV|           tiszteletre méltó körnek, mely által üdvkívánatokkal halmoztatott
189   II,     XV|             kezdeni.~ ~Minden szem, mely a szép menyecske bámulásában
190   II,     XV|             kikeresett bosszúállás, mely az üldözött leány szívében
191   II,     XV|         leány szívében született, s mely oly szikrázóvá tette mindazon
192   II,    XVI|     köszörült kardok csesszenése, s mely nagyon különbözik az összevert
193   II,   XVII|           Komáromba vagy Somorjába, mely igen egyszerű és legkevesebb
194   II,   XVII|        reformált minden intézményt, mely János urat oly hírnevessé
195   II,   XVII|          napi határidő engedtetett, mely idő alatt arcát és kezét
196   II,   XVII|            a küldötteket kézbesíti, mely, hogy nem maradt kívánatos
197   II,   XVII|           az Angliában növeltetett, mely ország asszonyairól azt
198   II,   XVII|              oly indítvány vala ez, mely varázshatalommal egyesíte
199   II,   XVII|     egyesülének a nagy eszme körül, mely, hogy nem volt múlandó,
200   II,   XVII|            pályádonn a borostyán!”, mely igen szép buzdítás agarak
201   II,   XVII|           egy erdélyi csodaállatot, mely mezőségi közbirtokosé, s
202   II,  XVIII|           egy másik csoport léhűtő, mely ábrándozik, sóhajtozik,
203   II,  XVIII|         ezekből áll az új télikert, mely Kárpátfalván virul, amióta
204   II,  XVIII|             szív sincs hozzá közel, mely őt megértené. János úr nagyon
205   II,  XVIII|            a mélyen kivágott öltöny mely az ijedelemig engedi láttatni
206   II,  XVIII|           még nem határozott meg, s mely örökké azt a gyanút gerjeszti
207   II,  XVIII|          fonalát Marion kisasszony, mely alkalmul szolgált Flórának
208   II,  XVIII|            fonalát újra felvehetni, mely alatt János úrnak ideje
209   II,  XVIII|        nagysádtok ezen kegye által, mely egészen felbuzdít.~ ~Nem
210   II,  XVIII|   hitelesítő pecsét! Boldog okirat, mely benne részesül.~ ~Fanny
211   II,  XVIII|         után sóvárgott: egy szívre, mely megérti, egy oly őszinte,
212   II,  XVIII|             Flóra gyönyörű hajzata, mely oldalválasztékaiban szép
213   II,  XVIII|           sziszegés, mint a macska, mely akkor tüsszög, ha megrémült,
214   II,    XIX|             szerepét, oly szerepet, mely minden valaha színpadra
215   II,    XIX|        elővevék azt a névsorozatot, mely Varga uramnak annyi izzadást
216   II,     XX|           külön asztalhoz jutottak, mely felett kimondhatatlanul
217   II,     XX|            a hosszú karzatos terem, mely az inszurrekció óta most
218   II,     XX|        foglalkozás az agarászatnál, mely kebleinket nemes önbizalommal
219   II,     XX|        nemes önbizalommal tölti el, mely nagyra törekvő, buzdító
220   II,     XX|   felkarolja, egy olyan osztálynak, mely velünk egy szobában hál,
221   II,     XX|         velünk egy asztalnál eszik, mely unalmas óráinkban velünk
222   II,     XX| pártfogására indítványt ne emeljek, mely maga felyülmúlja számra
223   II,     XX|           kebléből egy bizottmányt, mely a statútumokat kidolgozza,
224   II,     XX|          választmány elé terjeszti, mely legyen permanens. – 2-szor
225   II,     XX|        orgánum, egy agarászati lap, mely a tudományok ezen ágazatában
226   II,     XX|            egyszer versenyfuttatás, mely alkalommal a győztes agár
227   II,     XX|             egy jó naiv tréfa volt, mely nem rosszul hangzott egy
228   II,     XX|             vissza a társaság közé, mely éjfélig együtt mulatott,
229   II,    XXI|       nőttön növekedő zsibaj által, mely a Kárpáthy-kastélyt egyszerre
230   II,    XXI|           volt uszálya és dolmánya, mely nyakig fedé termetét, csak
231   II,    XXI|            piros szalaggal átkötve, mely vékony csipkebodrot szorítá,
232   II,    XXI|           fényes fekete kalap födé, mely alul két hosszú tömött rendben
233   II,    XXI|        magas torony alakú teraszra, mely a mulatólak közepéből emelkedett,
234   II,    XXI|             egyetlenegy szójátékot, mely a magyarban létezik, s mely
235   II,    XXI|         mely a magyarban létezik, s mely rókafogások alkalmával el
236   II,    XXI|         búvóhely, sem folyam nincs, mely üldözőitől megmentse. Volt
237   II,   XXII|            szerencsétlen családnak, mely hírét kénytelen szégyenleni,
238   II,   XXII|       világban, azon nagy világban, mely reá nézve annyi ijesztő
239   II,   XXII|              Egy nőszívet keresett, mely őt megértse, és egy férfiarcot,
240   II,   XXII|        megértse, és egy férfiarcot, mely ideálja lőn.~ ~És megtalálta
241   II,   XXII|            onnan űzni a gondolatot, mely abban támadt.~ ~Kárpáthy
242   II,   XXIV|         hogy minő okot találhasson, mely miatt ez ígéretétől meg
243   II,   XXIV|         azon égető töviskorona elé, mely reá várt, ha e férfiúval
244   II,   XXIV|         mellett, a tömérdek népség, mely utcákat és háztetőket ellepett,
245   II,   XXIV|            érzett ez ember láttára, mely idegeit összezavará, s valahányszor
246   II,   XXIV|     villanyozta fel a fővárosunkat, mely mindenkit boldoggá tett,
247   II,   XXIV|             modorban vágta arcához, mely testvérek között is felér
248   II,   XXIV|            téveteg lelke volt-e az, mely őt álmában fölkereste, hogy
249   II,    XXV|      gondolt a német példabeszédre, mely szerint szeretőknek civódni
250   II,    XXV|         messziről, hogy a hintóban, mely közelít, nem nő ül, hanem
251   II,    XXV| szomorúfűzzé válhatott volna ottan, mely ágaival oly csendesen sitteg-suttog,
252   II,    XXV|             A kétségbeesés volt ez, mely az oroszlánnak martalékul
253   II,    XXV|          meg kell tiltanom magamat, mely önt elém hozza.~ ~Óh, mint
254   II,   XXVI|     hírlapok. Hol volt, merre járt, mely úri asztaloknál ebédelt,
255   II,   XXVI|            előadásait hallgatandók, mely után igen sok szívély-,
256   II,   XXVI|            bírta elrejteni a dühöt, mely belsejében felforrott e
257   II,  XXVII|              visszavitték anyjához, mely után a jó úr nem tehetett
258   II, XXVIII|   sötétszürkés, lilaszín gőzkör * , mely percről percre magasabban
259   II, XXVIII| parasztszánt látunk végigsikamlani, mely az alaktalan síkság félhomályán
260   II, XXVIII|         térjen be amoda a csárdába, mely az útfélen van, én addig
261   II, XXVIII|             ott látszottak a hóban, mely az emlék talapját belepte.
262   II,   XXIX|     közelében álló jávorfát ápolni, mely alatt egy fehér pad áll…
263   II,   XXIX|           az eltemetés, sírkövemet, mely szintén készen áll múzeumomban,
264   II,   XXIX|          válhatik benne, oly kézbe, mely őt vezetni fogja a becsület
265   II,   XXIX|            és honfidicsőség útjain, mely ápolni, védni fogja őt,
266   II,    XXX|     ismerőit kellett előszámlálnia, mely végeszakadatlan lajstrom
267   II,   XXXI|            az árnyék, ez az élet” – mely igen szép halotti melódiával
268   II,   XXXI|            kitalálta az ellenszert, mely Mayerné nagyon kellemetlen
269   II,   XXXI|     lekötelező, behizelgő modorban, mely neki annyira sajátja volt,
270   II,   XXXI|          mintha egy égő szem volna, mely könnyezve mosolyog!....~ ~
271   II,   XXXI|           napra kijár az egy arany, mely miatt Pestről nem mozdulhat
272   II,     Sz|         kalendárium – híres naptár, mely a XVII. századtól kezdve
273   II,     Sz|         majorátus – családi birtok, mely a család legidősebb tagját
274   II,     Sz|             eredetű török vízipipa, mely vízen át szűri meg a füstöt~ ~
275   II,    Meg|        korszellem nagy átalakulása, mely a harmincas évek nyilvános