Kötet, Fezejet

  1    I,      I|            őseitől nyerte e derék ház, hanem érdemekkel szerzé, mert
  2    I,      I|             abból él, hogy bort ad el, hanem gazdálkodik, s nála a csaplárság
  3    I,      I|           Péter morogva, s oda se néz, hanem bemegy a konyhába átázott
  4    I,      I|                felé nincsen ugyan gát, hanem szabadon járhat alá s fel
  5    I,      I|               árendás vagyok a háznál, hanem van elég, s ha egy-kettő
  6    I,      I|           bohóc még nem tudott szólni, hanem a torkához kapott; nem bolondság
  7    I,      I|              még a nagyapád sem evett, hanem még fizessek is érte.~ ~
  8    I,      I|                   Diable! * nem magát, hanem azt, ami kell.~ ~– Hát mi
  9    I,      I|                      Nem part ez uram, hanem gát, úgy híják, hogy a keresztúti
 10    I,      I|          beszélek, amibe beleragadtam, hanem ezt itt körül hogy híják?~ ~–
 11    I,      I|             Tudja?~ ~– Nem mondhatnám, hanem így híják a magyaroknak
 12    I,      I|          azután nem is mondott többet, hanem elfújta a gyertyát, s bement
 13    I,      I|                hogy ragadt az emberre, hanem a víg danolás és ordítozás
 14    I,      I|             volt, igen finom nevelésű, hanem az apám az egy kissé furcsán
 15    I,      I|               falujából ki nem mozdul, hanem ott tart a kastélyában teátrumot,
 16    I,      I|              mert nem idebenn termett, hanem paprikát, s kávét nem szabad
 17    I,      I|                mind a kettőnkre nézve; hanem azon ajánlatot teszem, hogy
 18    I,      I|               végre szóhoz juthatva. – Hanem csak éppen előlegezést.~ ~–
 19    I,     II|               volt, azt engedé másnak, hanem amint nehány év múlva a
 20    I,     II|             lőni, az utóbbiakat mások. Hanem az utolsó eset sokkal ritkább.~ ~
 21    I,     II|             tulajdonképpen nem Párizs, hanem a Szajna egyik kedves szigete,
 22    I,     II|           akarják hitetni az emberrel, hanem annál több kukoricát fogyasztottak,
 23    I,     II|           mellett vagy a szögletekben, hanem részint a szoba közepén,
 24    I,     II|              nem volt divat Párizsban, hanem a megfordított székre úgy
 25    I,     II|                 mert én bankár vagyok. Hanem én hallgatni szoktam. Előttem
 26    I,     II|          tréfálva –, de ne a kezemhez, hanem a zsebemhez nyúljon.~ ~–
 27    I,     II|              nemcsak pénzt adok önnek, hanem egyúttal arra is vigyázok,
 28    I,     II|            örököljem, nem természetem; hanem annyit mondhatok, hogy ha
 29    I,    III|           mégsem maradhatok Párizsban, hanem hazamegyek; pedig tudom,
 30    I,    III|             körös-körül van mocsárral, hanem átellenben van egy jókora
 31    I,    III|                szerelmi pásztorórákra; hanem egyszer nekijött egy felhőszakadás,
 32    I,    III|            népet ezután elfogyasztani, hanem a civilizáció, s mije van
 33    I,    III|             ebbe a mocsárba belevetni; hanem az, amit te mondtál, csak
 34    I,    III|               lenni annak, ami idegen, hanem ha átvettünk valamit tőle,
 35    I,     IV|                 hogy tud róla valamit, hanem azért a márki a legkedvesebb
 36    I,     IV|   szeretetreméltóbbak unokaöccseiknél. Hanem meglehet, hogy ez anecdot
 37    I,     IV|              nemcsak a saját zsebéből, hanem szüntelen a másokéból költ,
 38    I,     IV|             kettő hátul, ahogy szokás, hanem egymás széltében mind a
 39    I,     IV|            dacára se adja Catalaninak, hanem Mainvielle-nének.~ ~– Ugyanazon
 40    I,     IV|             mutatva.~ ~– Nem a kutyát, hanem téged.~ ~– Eh bien, * én
 41    I,     IV|        Abellino nem felelt a kérdésre, hanem amint István gomblyukában
 42    I,      V|             nemzetnek volt büszkesége, hanem egész Európáé egyszerre,
 43    I,      V|              marad.~ ~De nem úgy tett, hanem követte férjét, elhagyta
 44    I,      V|             tartás nyavalyát értettem, hanem csak valami olyan színpadi
 45    I,      V|              része, mely nem fecsegni, hanem hallgatni jár a színházba,
 46    I,      V|                és ő nem használta azt, hanem szembeállt velök; a kihordó
 47    I,     VI|              lesz nemcsak a színpadon, hanem a parterre-en, * a karzatokon
 48    I,     VI|           Mainvielle-né nem Italianát, hanem Semiramide-et énekli. –
 49    I,     VI|              Hisz ez még nem Catalani, hanem signora Brussi, ki a prológot
 50    I,     VI|  beltartalmával ismeretségben lenni.~ ~Hanem azt meg kell engedni, hogy
 51    I,     VI|      keresztülgondolt összhangot adni, hanem az egy változatos láncolata
 52    I,     VI|             fickó, s ez önnek jól áll; hanem gentlemaneket nem fog senki
 53    I,     VI|           pisszegés csak nem tört elé; hanem a közönség tapsolt, s az
 54    I,     VI| tetszésnyilatkozatokkal megtiszteljék, hanem egyúttal abban is, hogy
 55    I,    VII|               becsületszó alá lezárva. Hanem azért titok maradt, mert
 56    I,    VII|               máj és lép betegsége ez, hanem a léleké, és többnyire nagy
 57    I,    VII|              Hisz az nem magyar város, hanem egy nagy német-zsidó kolónia,
 58    I,    VII|         nemcsak az elemekben láthatók, hanem az emberek szíveiben. is.~ ~
 59    I,    VII|             Chataquélához hasonlított, hanem Flórához.~ ~Rudolf magasabb
 60    I,    VII|         elemekben mutatja meg csodáit, hanem az emberi szívekben is.~ ~
 61    I,   VIII|         törődöm én vele. Nem én őrzöm, hanem az alattvalóim.~ ~– Hány
 62    I,   VIII|                a város pénzéből telik, hanem hogy nagyságos Kárpáthy
 63    I,   VIII|               nem szabad megzálogolni, hanem fizeti a kárt, aki rosszul
 64    I,   VIII|               mert arról szó sem volt, hanem hogy elkésik vele, már a
 65    I,   VIII|             vér. Nem üldözé a futókat, hanem ismét visszafordult, s meglátva
 66    I,   VIII|          királynak nemcsak jó futónak, hanem jó ivónak is kellett lenni;
 67    I,   VIII|             lehet letenni az asztalra, hanem amint a hajdú, ki minden
 68    I,   VIII|      ádámalmacsutája meg ne mozduljon, hanem még efelett az is, hogy
 69    I,   VIII|            nyilvános téren nélkülözze, hanem ezt még társadalmi életébe,
 70    I,   VIII|             nemcsak a torkot és tüdőt, hanem az észt és szívet is, eszébe
 71    I,   VIII|   elvesztegetünk, nemcsak domíniumnak, hanem egyúttal hazának is neveztetik,
 72    I,   VIII|               azzal keveset bajlódott, hanem férfias előnyeit, piros
 73    I,   VIII|                jószágai hol fekszenek, hanem azt lehete tapasztalni,
 74    I,   VIII|                 Még többet is nyertem, hanem azt egy pompás kastélyra
 75    I,     IX|             életbölcsesség feltalálói, hanem egyúttal jó hazafiak is,
 76    I,     IX|                vele, meg az úriszéken, hanem akkor nem volt szokás őket
 77    I,     IX|          bölcsesség nem használatos.~ ~Hanem ez év eredményei meglátszottak
 78    I,     IX|                új, üdvös törvényekkel, hanem a társas életet is új, érdekes
 79    I,      X|               házi foglalkozás között, hanem mint kikre nagyobb hivatás
 80    I,      X|     gondolkozott többé öngyilkolásról, hanem nagy hamar beavatá magát
 81    I,      X|             kardalnoknő szerződtetett, hanem hiszen a leghíresebb művésznők
 82    I,      X|            kötötték Teréz néni orrára, hanem azt hitették el vele, hogy
 83    I,      X|               nem valami drága kelmék, hanem hogy sokat mutatnak; ami
 84    I,      X|              árán veszi azokat Matild, hanem a primadonnák szokták azokat
 85    I,      X|           keresményében vele osztozni, hanem még idejön hozzám azzal
 86    I,      X|                a múlt századból valók, hanem annyit fölteszek egy emberről,
 87    I,      X|           mondá, hogy tizenhat forint, hanem azt sem érdemli meg, mert
 88    I,      X|              van iránta, hát vegye el, hanem a művésznő kivétel, azt
 89    I,      X|               mégis kompromittálhatja; hanem, ha tisztességes céljai
 90    I,      X|               egyik sem néz a másikra, hanem ő az olyan dolgokon, amik
 91    I,     XI|             tán még álmában is vigyáz; hanem kénytelenségből igaznak,
 92    I,     XI|          egyszersmind raktára is volt; hanem azért mindent jól tudott,
 93    I,     XI|               semmi keresett úriasság, hanem az a nyugodt biztosság,
 94    I,     XI|              nem a nevén szoktak híni, hanem hivatalcímén.~ ~Ez volt
 95    I,     XI|          titkos jóltevője nem asszony, hanem férfi, ki örökké titokban
 96    I,     XI|              újabb háromszáz forintot, hanem vén komornyikja által küldé
 97    I,    XII|               ami elég nem szép tőlük, hanem ő gyanítja, hogy Boltay
 98    I,    XII|             szabad kifejezésnek lenni, hanem folytatá amint következik:~ ~–
 99    I,    XII|                asztalon hagyott pénzt, hanem összesepré, elvitte a „Pressburger
100    I,    XII|             nem fog párbajt elfogadni, hanem inkább magyarázatokat ad,
101    I,    XII|                nem én vagyok a kihívó, hanem önök.~ ~Erre nem lehetett
102    I,    XII|                hátul semmi baj sem ér, hanem meg kell állani szem-szembe,
103    I,    XII|             embert földönfutóvá tenni, hanem legyenek önök szívesek saját
104    I,    XII|      pisztollyal valakit eltaláljanak, hanem egy kissé meg akarták őt
105    I,    XII|        pisztolyokkal fognak önök lőni, hanem a mieinkkel, melyek egészen
106    I,    XII|                nem találnak a szívébe, hanem vagy lábát, vagy karját
107    I,    XII|                bocsásd lefelé karodat, hanem alulról fölfelé emeld, így
108    I,   XIII|         eredetileg nem is itten épült, hanem kinn a síkságon találtatott.
109    I,   XIII|     spanyolfalakkal három-négy részre, hanem a következő évben telepítvényét
110    I,   XIII|             akart volna benne növelni, hanem hogy a roppant hatszázéves
111    I,   XIII|           ellenségei között a legelső, hanem azért, mivel nála vannak
112    I,   XIII|           méltóságos úr mellé leüljön, hanem erővel kellett őt Pálnak
113    I,   XIII|             tudom, akkor nem járt eső, hanem a tiszttartó keresztelője
114    I,   XIII|            kezeire bízott uradalomban, hanem ez a példánygazdászat példátlanul
115    I,   XIII|               szanaszét mállott rajta, hanem ha megázott egyszer, akkor
116    I,   XIII|           jeles egyéniséget Jancsi úr; hanem annyit mondhatni, hogy szörnyen
117    I,   XIII|             nem is tollal szokna írni, hanem csak azokat mártogatná a
118    I,   XIII|             gyűjti az ilyen embereket, hanem ez nagyon is sordidus *
119    I,   XIII|             esztendős (nem születését, hanem a tanfolyamot számítva)
120    I,   XIII|      ostobaságot, mint máskor szokott, hanem mulassunk szépen. A poétának
121    I,   XIII|               vele, hogy nem János úr, hanem Kalotai Frici nevenapja
122    I,   XIII|         gyerekek, félt, hogy megverik, hanem segítségért kiabált.~ ~Ezalatt
123    I,   XIII|                a kegyelmed hajszálait, hanem annyi áldással öntse kegyelmedet
124    I,   XIII|           járni a nagyságos úr lelkét, hanem jöjjenek hamar érte hat
125    I,   XIII|              megzavará a lyánka agyát; hanem azért mindig férjhez ment
126    I,   XIII|               elférjenek a tisztelgők, hanem ha később jön valaki, az
127    I,   XIII|       csakugyan nem jöhet, mert beteg; hanem amit óhajtott, a névnapi
128    I,   XIII|                megyünk mi innen, uram, hanem ha elejtettük a vadat, megüljük
129   II,    XIV|            csupán, hogy őt elcsábítsa, hanem a legmakacsabb szenvedély,
130   II,    XIV|              Óh nem, ez nem szokásunk, hanem megittasodni szerelmétől,
131   II,    XIV|               hogy az nem engem illet, hanem az unokaöcsémet, akit Bélának
132   II,    XIV|                párbajt nem fogok víni, hanem összetöröm, aki utamba áll,
133   II,    XIV|       pletykázás végett jöttem én ide, hanem erre engem jól kigondolt,
134   II,    XIV|              őrá szálljanak vagyonaim, hanem valaki másra. Érti ön?~ ~–
135   II,    XIV|              halálom fölött nem sírni, hanem tombolni fog! Én meg akarom
136   II,    XIV|                kívánás sóhaja volt az, hanem a rémületé, az elszörnyedésé!
137   II,    XIV|            mentől elébb, annál jobb –, hanem menjen be most Teréz nénihez,
138   II,    XIV|               Ne nekem szerezz örömet, hanem magadnak; a fiú oly derék
139   II,     XV|                a férjhezmenetel felől, hanem az idő alatt, mint szokás,
140   II,     XV|             volt a legelső gondolatom. Hanem mire odaértem, mintha valami
141   II,     XV|               szükség a Dunába ugrani, hanem így áll a dolog:~ ~Abellino (
142   II,     XV|          mester azonban nem ült mellé, hanem kiült a kocsishoz. Azzal
143   II,     XV|         leányát, le sem akart szállni, hanem csak úgy leesni a szekérből,
144   II,     XV|   egyáltaljában meg nem engedtek neki, hanem levették szépen, s úgy tették
145   II,     XV|               tudott volna mulattatni, hanem bírt egy jó tulajdonsággal:
146   II,     XV|                Főbe akarta magát lőni. Hanem azután sikerült neki kitudni,
147   II,     XV|           egészíteni ki a mondatot:~ ~„Hanem ha megmondja, hogy nem vesz
148   II,     XV|       termesztette sötét nedvvel élni, hanem korán reggel ötvenesztendős
149   II,     XV|            téve még csak el sem pirul, hanem hideg, halvány maradt.~ ~
150   II,     XV|              az ábrándozás szép dolog, hanem az ember hamar megéhezik
151   II,     XV|                nem volt többé halvány, hanem piros, mint a hajnal, kinyílt,
152   II,     XV|              János úr; nemcsak kezébe, hanem ajkaihoz is szorítá azt,
153   II,     XV|          tulajdonképpen nem is az övé, hanem Fennimoré, kinek ez estve
154   II,     XV|             lábát nem törte az úton.~ ~Hanem abban a kellemetlen meglepetésben
155   II,     XV|             mindenki meg van győződve, hanem azért olyan díszesen bókolnak
156   II,     XV|          szabad a bosszúságot mutatni, hanem folytatni kelle az örvendő,
157   II,    XVI|              dühből keresik a párbajt, hanem kénytelenek azt előidézni,
158   II,    XVI|         hallani sem akartak a kardról, hanem a tanúk (különösen Konrád)
159   II,    XVI|           emberek nem is vínak mással. Hanem e kívánatának sem tettek
160   II,    XVI|               ide. Hisz ez nem párbaj, hanem gyermektréfa. Ennél jobb
161   II,    XVI|               és szeret zajt csinálni, hanem valami szép keleti tartományban.~ ~
162   II,   XVII|                el nem hagyott magától, hanem vele parádézott, mint mikor
163   II,   XVII|           született az eladó kedveért, hanem a kereskedőt teremté isten
164   II,   XVII|              eladó nyelvét megtanulni, hanem az eladó dolga érteni, amit
165   II,   XVII|             ezek közül mulatság látni; hanem azt veszi észre, hogy mindazok,
166   II,   XVII|            saját portáján megcsapassa, hanem csak mégis okosabbat gondolt
167   II,   XVII|         azonban szintén nem volt rest, hanem amint becsukták mögötte
168   II,   XVII|           ujjai tintásak másodíziglen, hanem egyúttal a hajfürtei is,
169   II,   XVII|            születés által lesz agárrá, hanem a kellő kiképeztetés által).~ ~…
170   II,   XVII|                szállt anyáról leányra, hanem az erény, a szeplőtelen
171   II,  XVIII|                menyecskéi csalnak oda, hanem a szép nő, az elhírhedett,
172   II,  XVIII|            Varga uram közelebb jöjjön, hanem felkelt, és eléje ment,
173   II,  XVIII|              édesanyját (nem Mayernét, hanem egy ideális édesanyát, amilyennek
174   II,  XVIII|                magas helyeken esdekel, hanem pártul fogja azokat is,
175   II,  XVIII|      ilyenformán nemcsak a kunyhókban, hanem gyakran a palotákban is
176   II,  XVIII|           Fanny képzeletében alkotott, hanem egy magas, száraz, meghatározhatlan
177   II,  XVIII|               11. * Dr. Legrieux-nél), hanem egyúttal az egész ínyét
178   II,  XVIII|             amazonoknál szokott lenni, hanem az mind jól kiszámított
179   II,  XVIII|              te jószágod, nem férjedé, hanem a Kárpáthy-családé), hogy
180   II,  XVIII|            férj, mert neje megérdemli, hanem azért, mert ő kerubim. Rudolf
181   II,  XVIII|               hideg ügy hozta e házba, hanem hallotta ön, hogy van itt
182   II,    XIX|                   A tény nem az enyim, hanem azé a két hölgyé, aki az
183   II,    XIX|            férfiak is elpirulnak bele; hanem nagy hazafi, neve ismerve
184   II,    XIX|              bánni, mint más emberrel; hanem éppen ez a tisztelet a legjobb
185   II,    XIX|              te nem utasíthatod őt el, hanem ehelyett magasztald őt országos
186   II,    XIX|                 ostobának fog tartani, hanem az rád nézve jó.~ ~– Kicsoda
187   II,    XIX|             neki mi tetszik és mi nem. Hanem tessék azon másoknak törni
188   II,    XIX|           sajtár vízzel támogassa fel, hanem tarts hozzá közel valami
189   II,    XIX|             neveletlennek fog mondani, hanem ez a legszelídebb rágalom,
190   II,     XX|    jajveszékelő agár nem az idegennek, hanem urának fogná pártját? Sőt
191   II,     XX|                is, nem találja kedvét, hanem visszaszökik az régi gazdájához,
192   II,     XX|                Hisz így nem az agarak, hanem a firkászok kedvéért egyesültünk!”)
193   II,     XX|          meglepve, mint aki féltékeny, hanem előre tudatja jöttét, mint
194   II,    XXI|              Sőt még ez sem volt elég, hanem ha valaki még ki nem nyitotta
195   II,    XXI|           rókát. – A jutalom a tied! – Hanem a róka is elkapta Fecskét,
196   II,    XXI|             mint a szeles Armida tett, hanem amint a róka visszafelé
197   II,  XXIII|             szokatlan pongyolájától.~ ~Hanem egy perc múlva ráismer,
198   II,  XXIII|           tette, hogy elhozta a pipát, hanem olyat húzott vele a vendég
199   II,  XXIII|               is elég.~ ~– Ez mind jó. Hanem a többek között mit tudsz
200   II,  XXIII|               szokott visszautasítani, hanem azért elvégzi azokat, és
201   II,  XXIII|            Khair csizmelirimi, szamár, hanem a papucsom add ide! Milyen
202   II,  XXIII|          szerelmes vagy-e?~ ~– Az nem; hanem attól tartok, hogy más lehet
203   II,  XXIII|              legkisebb gondolatját is, hanem azért adott utasítást, hogy
204   II,  XXIII|             minden tanács kérés ellen, hanem azért iparkodott kimerítő
205   II,   XXIV|             nem kérdezősködött tovább, hanem látszott rajta, hogy restelli
206   II,   XXIV|          felpiperézve, akár pongyolán; hanem a férfi legkevésbé csábító
207   II,   XXIV|              Most már nemcsak szereti, hanem imádja!~ ~Íme azonban egyszer
208   II,   XXIV|           segédje.~ ~– Ah ça, ez igaz. Hanem tudod, az akárhányszor megtörténik,
209   II,   XXIV|          között, s az övét fogadta el. Hanem ezzel én világért sem akarok
210   II,   XXIV|        hazudság, ő álhíreket nem költ, hanem kitudja a legmélyebben elhallgatott
211   II,   XXIV|               hozzád, hogy megmondjam; hanem azután mégsem akartalak
212   II,    XXV|               az a szerelem tettetése, hanem diadal a legforróbb szerelmen.~ ~
213   II,    XXV|               mely közelít, nem nő ül, hanem férfi. Kárpáthy szemei gyöngék
214   II,    XXV|               szenvedés nemcsak nehéz, hanem hosszú is lesz.~ ~A délelőtti
215   II,    XXV|         virágokat nemcsak név szerint, hanem azt az egész sajátszerű
216   II,    XXV|           alsóban a nő; úri házasélet. Hanem azért a virág hamvas bársony
217   II,    XXV|               Fanny nem halavány most, hanem lángtól égnek arcai, Rudolfot
218   II,   XXVI|               bivalyvadászatra járván, hanem ha megtértünk, majd igen
219   II,   XXVI|              nagybácsi jól érzi magát. Hanem a nagynéni beteg, nagyon
220   II,   XXVI|        tekintéllyel bír a világ előtt, hanem azért is, mert ő legjobb
221   II,  XXVII|             nagyobb, mint egy szamóca, hanem ragyogó szemei, miknek tiszta
222   II,   XXIX|            nemessége ne csak címerére, hanem szívébe is legyen írva.~ ~
223   II,   XXIX|              mások ajtajára szoruljon. Hanem rendelem, miszerint Pesten
224   II,   XXIX|             rajta kívül ki ne adassék, hanem amely nap ki nem vette,
225   II,   XXIX|     meggyógyulásomért, az hiába volna; hanem imádkozzanak az új életért.
226   II,   XXXI|          mezőben, azt le ne kaszálják, hanem kikerüljék.~ ~Az emancipált
227   II,   XXXI|           halotti melódiával kezdődik, hanem azután végződik egy allegrón, *
228   II,   XXXI|               az árt a szép szemeknek, hanem ők is elmondák:~ ~– Nagynénénk (!)
229   II,   XXXI|     emlékezéstől meg akarjon fosztani; hanem utánanézend, ha nem találna-e
230   II,   XXXI|                 másikban a hallótülök. Hanem ő azért mindig azt hiszi,
231   II,    Veg|               Az ő botlásai nem hibák, hanem bűnök. Embernek rossz, hazafinak
232   II,    Veg|             találok számára mentséget; hanem azt hiszem, hogy ez aránytalanság
233   II,    Veg|              még nyelve is rám ragadt, hanem e vád egyéb műveimet is
234   II,    Meg|              székével (nem „Stuhl * ”, hanem „Kern * ”).~ ~Vezérfonalam