Kötet, Fezejet

1    I,     II|  diadalmas seregek hátuljában, csodálkozva tekinte az új, pompás, ötemeletes
2    I,    XII|     önt, fiatalember?~ ~Sándor csodálkozva és boszonkodva kezde a kérdezőre
3    I,    XII|    találkoztam – felelt Sándor csodálkozva, hogy kinek jut eszébe életéből
4    I,    XII|     őket a seborvos.~ ~Ifjaink csodálkozva vevék észre, hogy a fiatal
5    I,   XIII| egyszer nem szabad.~ ~Mindenki csodálkozva kérdezé egymástól a tünemény
6   II,   XXIV|     fog nálam aludni.~ ~Rudolf csodálkozva tekinte nejére.~ ~– Ez számkivetés?~ ~–