Kötet, Fezejet

1   II,     XV|     odaértem, mintha valami angyal súgta volna a fülembe: „
2   II,     XV|  mint egy mennyből leszállt angyal. De a leányom, óh a leányom
3   II,  XVIII|  egy nem ezen világból való angyal virrasztott ágyam előtt;
4   II,  XVIII|  nincsen párja; ő valóságos angyal a szeretetben, egy kerubim,
5   II,   XXIV| férfiaknak! Valóban nőd egy angyal. Kárpáthyné elenyészik mellette.
6   II,  XXVII|     mint egy kis piros képű angyal, hogy apró kezecskéinél