Kötet, Fezejet

1   II,     XV|      nagynénje még mindig ott aludt a benyílóban, s a két szoba
2   II,     XV|       követ, aki másodmagával aludt egy idegen szobában, ahol
3   II,     XV| felkelt, és ki is ment, míg ő aludt; hirtelen jókedvvel felkelt,
4   II,     XX|     hang is elhalt, és azután aludt mindenki, és álmodott szép
5   II,   XXIV|    Ily erős gondolatok között aludt el Rudolf, s még az a bosszúsága
6   II,    XXX|   észre, ki vele egy szobában aludt, és csak midőn a nagy nesztelenség