Kötet, Fezejet

1   II,    XIV|    által fogja elérni, most már alkalmasint nem hiszi, mert valaki tudtára
2   II,  XVIII|         hallatszott az udvaron; alkalmasint vendég érkezett. Künn nagy
3   II,    XXI|        medvebőr. Ezt az utolsót alkalmasint legjobban meg fogja köszönni
4   II,    XXI|    lépéseivel egyezve; a nyereg alkalmasint félre van csúszva, mert
5   II,   XXVI|         beteg, nagyon beteg, és alkalmasint még betegebb fog lenni.~ ~–
6   II,   XXVI| Abellino magában gondolva, hogy alkalmasint ez hát az a jó hír, amiért