Kötet, Fezejet

1    I,      V|      fogod homlokomon látni a szégyen pírját.~ ~– S én addig itt
2    I,     XI|   ördögért? Nagyon sűrű. És a szégyen mindig azé, aki elád, és
3    I,    XII| cselekedni akkor, de a düh, a szégyen, a kétségbeesés járta keresztül
4   II,  XXVII|       a gyöngeség milyen nagy szégyen, s midőn János úr elragadtatással
5   II,    Veg|       felfedezni. Tanulni nem szégyen, és én szeretem tudni halottaimról,
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License