Kötet, Fezejet

1   II,  XVIII|         megbecsülhetlen egy fiatal nőre nézve.~ ~Fanny szemeit érzé
2   II,   XXII|      vágyak után, ha a tisztes agg nőre hallgatott volna, és ülne
3   II,    XXV| okoskodásokkal; ki gondolt volna a nőre!~ ~Délután esős idő keletkezett,
4   II,    XXV|         Rudolf szótlanul tekinte a nőre, s ez vissza . Oly szép,
5   II, XXVIII|         gondolt a sokat szenvedett nőre, ki tán ott alant is róla
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License