Kötet, Fezejet

1    I,    VII|      s mikből a felizgatott képzelet ismerős arcokat, házakat,
2   II,     XV|      álom és való, tudat és képzelet.~ ~Az ember sokszor fél,
3   II,     XV|  álom, s gyakran oly erős a képzelet, hogy nemcsak ábrándképeket,
4   II,   XXIV|   megfoghatóvá tesz, amit a képzelet, a költői logika képtelenségnek
5   II,    Meg| grófnénak az alakja félig a képzelet, félig a valóság alkotása
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License