Kötet, Fezejet

1    I,   VIII|  Jancsi, ki kezdett dühbe jőni. – Hát aztán e perctől fogva
2   II,    XIV| Már azon gondolatra kezde jőni, hogy eltitkolja azt egészen
3   II,     XV|   de az bizonyosan el fog jőni, mert különben nem fogadta
4   II,    XXV|   Rudolfot látja szemközt jőni.~ ~Ha véletlenül a kalitjából
5   II,    XXV|   miért kellett önnek ide jőni, hogy lásson kétségbeesve,

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License