Kötet, Fezejet

1    I,    III|           beszélni, s az nekem olyan jólesik, de olyan jólesik.~ ~– Hát
2    I,    III|              olyan jólesik, de olyan jólesik.~ ~– Hát jöjjön velünk –
3    I,    VII| megbotránkozék.~ ~– Édes Rudolf, nem jólesik öntől ily szót hallanom.
4    I,      X|            vállalatában, és az olyan jólesik!~ ~Ez ösztön hiányzott Mayeréknál;
5   II,   XXIX|                  Neked fáj, és nekem jólesik. Egész napokat elültem itt,