Kötet, Fezejet

1    I,    III| gondolatot, mert nektek még fáj; de én látom, tudom, érzem,
2    I,      V|     közepett, s mely jobban fáj, mintha fullánkját érzenéd
3   II,    XXI|  vesződik, kinek a feje sem fáj soha, a szíve még kevésbé.~ ~
4   II,   XXIX|  sürgeté őt Rudolf. – Nekem fáj az, amit te beszélsz.~ ~–
5   II,   XXIX| amit te beszélsz.~ ~– Neked fáj, és nekem jólesik. Egész
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License