Kötet, Fezejet

1    I,    III| magának.~ ~Montaigne emlékéhez érve, ahonnan a sírra lehete
2    I,    VII|         hogy a tűz színhelyére érve, egyedül van jelen az elegánt
3    I,   VIII|     nemsokára a két esküdt elé érve megáll, s megbillentve kalapját
4   II,    XIV|      tagjain?~ ~E cél el volna érve, ha ő Kárpáthynak nyújtaná
5   II,     XV|    örül ez?~ ~Boltay mesterhez érve, annak meg kellett engedni,