Kötet, Fezejet

1    I,      I| hajítva.~ ~E szóra még jobban elbámult mindenki. Jancsi úr most
2    I,     IV|      s odavetém neki. A fickó elbámult; a kutya ugyan művészete
3    I,   XIII|    alapigékről, hogy mindenki elbámult bele.~ ~A szegény szuplikáns
4   II,     XV|       vad idegen szavakkal, s elbámult, midőn ezt olvasá benne:~ ~„
5   II,    XXV|    egymásnak  éjt!~ ~Rudolf elbámult.~ ~– Látod, nem vagyok oly
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License