Kötet, Fezejet

1    I,    III|       beszélhet, vitakozhatik bárminő fennhangon anélkül, hogy
2    I,      V|     bebocsássam-e?~ ~– Jöhet! Bárminő izenettel – szólt Jozefine,
3    I,     XI|      ha ma egyedül maradna is bárminő sorsban, soha a véteknek
4    I,    XII|     előtt, annyira érzé, hogy bárminő verzió szerint is, a kézműves
5   II,  XVIII| fogják, akárki szóland hozzá, bárminő édes nyelven, a nyájas szavak