Kötet, Fezejet

1    I,    VII|      gondolatnál kétségbe kell esni, miszerint az ő emlékét
2    I,    VII|       jól látja, hogy felé fog esni, alant az irtózat hangja
3    I,     XI|        rende azt kívánja, hogy esni csak lefelé lehet, de fölfelé
4    I,     XI|        s midőn végre elkezdett esni az eső, gonosz kárörömmel
5   II,    XXV| rántást karján.~ ~– El akartál esni?~ ~– Egy csigára léptem –
6   II,   XXXI|      miatta a részegség bűnébe esni, s megtiltotta a bormérést