Kötet, Fezejet

1   II,    XIV|       valamit. Ha visszautasítja, mondhatja azt, hogy nem érez semmit
2   II,     XV|       hisz aki az oltár előtt azt mondhatja valakinek: „Én szeretlek”,
3   II,  XVIII|       esik neki nehezen, hogy nem mondhatja el senkinek, hogy miért
4   II,     XX| boldogságának, ki bírja, magáénak mondhatja azt a férfit, akiről mindenki
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License