Kötet, Fezejet

  1    I,      I|           már ez negyven napig majd így fog tartani, márpedig ha
  2    I,      I|            fog tartani, márpedig ha így tart, akkor nem tudom, ki
  3    I,      I|             csak szinekúra. *~ ~Míg így háborog magában, egy kétes
  4    I,      I|            a csárdáig jusson, akkor így is eljut, ha pedig az van
  5    I,      I|         társaságban ülnek szépen.~ ~Így halad végig a zimankós éjben
  6    I,      I| semmirekellő! – kiálta fel az úr. – Így szedsz te rá engem! Felakasztatlak.
  7    I,      I|            lakik benne, azért híják így? Haha. Ez jó calembour *
  8    I,      I|               Nem mondhatnám, hanem így híják a magyaroknak egy
  9    I,      I|           même chose! * Ez mindegy; így tarka az élet.~ ~Bús Péter
 10    I,      I|          mit échauffírozza * magát; így még hamarább megüti a guta.
 11    I,      I|             első eset volt ez, hogy így merték őt felboszontani.
 12    I,     II|             szükség neki mindezeket így hegyiről tövire megtudni.~ ~–
 13    I,     II|             dolog messze elhúzható. Így vagyok én tehát. Képzelje,
 14    I,     II|              hogy nyerjek négyet és így tovább. Nyíltan beszélek.
 15    I,     II|            ön adni egy másodikat és így tovább. Pénzét igen jó helyre
 16    I,     II|     esztendőnél. Megbocsát ön, hogy így beszélek kedves rokona lehető
 17    I,     II|             életveszéllyel jár.~ ~– Így tehát bort se igyam, és
 18    I,    III|         Megbocsássanak, uraim, hogy így önök közé tolakodom, de
 19    I,    III|       megcsendesített, ha olvastam. Így ünnepnapokon ki szoktam
 20    I,     IV|             nagybátyja!~ ~– Ah, már így még jobb.~ ~– Még talán,
 21    I,     IV|          felvonása van betanulva, s így csak az ő eltávozta után
 22    I,     IV|           közönség. Hát nem jól van így? –~ ~– Dicső, felséges! –
 23    I,     IV|            visszautasított.~ ~– Már így igazatok van – szólt Rudolf
 24    I,      V|      életútjával összehasonlítja.~ ~Így jutottak vissza Párizsba.~ ~
 25    I,      V|           még fel kell lépnie, mert így van szerződésében; nem bánja,
 26    I,     VI|    infernale-ban (alvilági páholy). Így hívták a színpadhoz legközelebb
 27    I,     VI|           más színésznő, feledkezik így el magáról és a közönség
 28    I,     VI|                Sohasem hallották őt így énekelni! Hangja csengett,
 29    I,     VI|        akkor aztán mit csináljon?~ ~Így járt Abellino, mert a mellette
 30    I,    VII|             ki fiatal rat (patkány; így hívják az operáknál a némaszemélyzetet)
 31    I,    VII|         legyen az való avagy sem.~ ~Így, a hangzás után ítélve,
 32    I,    VII|             felhúzza a gyermeket, s így kézről-kézre le lehet adogatni.~ ~–
 33    I,    VII|          grófnak címezé az ifjat.~ ~Így mégis kell vele találkoznia
 34    I,    VII|         hősi tett volna e munka, de így csak badinage, * amin nevetni
 35    I,    VII|          festeni, mint e két arcot, így egymással szemközt tekintve.
 36    I,    VII|        utána ölje, mert Indiában ez így szokás. Ez lélektani abszurdum.
 37    I,    VII|             még életökben elvált, s így vallási kötelezettsége megszűnt
 38    I,    VII|          ily különc? A cím leghátul így: „Szentirmay Rudolf báró”.~ ~
 39    I,    VII|              Hiszen sokszor álmodta így: a hős, a bátor ifjú belépett
 40    I,    VII|          azt övével keblére köté, s így nehézkedett a kötélre. És
 41    I,    VII|            fajtánk férfiai rendesen így szokták; tizenhat éves koráig
 42    I,   VIII|          ökör.~ ~– Ez nem jó leszen így – monda büszkére változtatott
 43    I,   VIII|       gallyal és repülő kendővel.~ ~Így érkeznek ki a síkra. Azon
 44    I,   VIII|            karikását nyakába vetve, így ült fel ismét lovára.~ ~
 45    I,   VIII|             a koronát elveszté.~ ~– Így nem lehet pünkösdi király! –
 46    I,     IX|             ő konzervatív leendett, így megfordítva esett ki a viszony,
 47    I,      X|            művésznő neve, kik éppen így tönkrejutott családból eredtek,
 48    I,      X|          családból eredtek, s éppen így jutottak a színi pályára,
 49    I,      X|            leghíresebb művésznők is így szokták kezdeni – ezt mondák
 50    I,      X|             valót megtudakolandó.~ ~Így azt hivé Mayer, hogy már
 51    I,      X|            másikon ismét túlad. Ezt így szokták a színháznál.~ ~
 52    I,      X|             gondolta, hogy ezt mind így szokták a nagy urak.~ ~Már
 53    I,      X|           volt az asszesszor úrnál; így szokta nevezni a patvaristáját, *
 54    I,      X|         ennyi árát fogja kérni. Nem így van-e?~ ~Mayernak vacogtak
 55    I,      X|          használt volna e megintés; így csak fájdalmat okozott.~ ~
 56    I,     XI|             melyben Teréz lakott, s így alkalma volt annak apró
 57    I,     XI|              a „Stabat mater” éppen így hangzott ajkairól, mintha
 58    I,     XI|         művészetben kiképezhetni, s így boldogságot szerezhetni
 59    I,     XI|            nehány percig tartand.~ ~Így jutott Fanny az országgyűlési
 60    I,    XII|             piszkos garasaival?~ ~– Így ni. Mármost tessék leülni
 61    I,    XII|             a vastag húsos pofákkal így keresztüllássanak minden
 62    I,    XII|              hogy mennyi időre – és így nincs uraságtoknak mit tenni
 63    I,    XII|           sem tud semmit?~ ~E levél így szólt:~ ~„Ön derék férfi;
 64    I,    XII|        hanem alulról fölfelé emeld, így ha a mellére célzasz, s
 65    I,   XIII|   alárendeltebb célokra fordítva.~ ~Így ott látni a vízparton agg
 66    I,   XIII|         lélek fia! Énvelem beszélsz így? Mármost csak azért is végignézem
 67    I,   XIII|         kicsírázott az asztagban.~ ~Így mondá a tiszttartó maga
 68    I,   XIII|             a rezultátum. *~ ~– Íme így van az, mikor tudósok kezdenek
 69    I,   XIII|  alázatossággal – szólt Péter úr –, így van az, mikor féltudósok
 70   II,    XIV|            milliót párizsi üzértől. Így én neki láb alatt vagyok,
 71   II,    XIV|           mellém, és megérti végig; így ni. Én azt akarom, hogy
 72   II,    XIV|            adja tudtára ajánlatomat így: „Egy gazdag főúr kér tégedet
 73   II,    XIV|                Nem szükség, megérti így is – nevete a mester; még
 74   II,    XIV|           reménytelenül eped, és ez így megy tovább az életen keresztül,
 75   II,    XIV|            sem tud boldog lenni, és így fut egyik csillag a másik
 76   II,    XIV|            melybe süllyedve vannak… Így suttogott az ingerlő ábra.~ ~
 77   II,     XV|           házamban naponta történt, így állanának az ég felé Boltay
 78   II,     XV|          lelkemen volt. „Hát már ez így fog menni mindig? Hát ti
 79   II,     XV|            elszörnyedtem, uram. Hát így kell tinektek bánnotok anyátokkal,
 80   II,     XV|             Ezzel jöttem ide, uram. Így vagyok, ahogyan lát. Semmim
 81   II,     XV|        ilyen rongyosan, piszkosan,… így megvénülve,… legalább csak
 82   II,     XV|      szükség a Dunába ugrani, hanem így áll a dolog:~ ~Abellino (
 83   II,     XV|           szegény ember törné magát így az utcán, könnyen rá lehetne
 84   II,     XV|              édes szép leányom te – így kezdé a beszédet Mayerné –,
 85   II,     XV|            köszön neki; úgy bizony, így beszélnek most azok a büszke,
 86   II,     XV|             a kutya sem ugatná meg, így meg az egész világ beszél
 87   II,     XV|             nem jobban történt-e ez így rá nézve. Lám, ha ahhoz
 88   II,     XV|             utánad járt, s legalább így megtudtam, ha egészséges,
 89   II,     XV|             tejjel, kevés cukorral, így ni. Semmit sem feledtem
 90   II,     XV|           mester vett neki; az úton így főzte ki magában a további
 91   II,     XV|     Búcsúzzék el, akinek tetszik.~ ~Így kicsinálva kegyesen jó szándékát,
 92   II,     XV|           ha őt mosolyogni látja.~ ~Így mosolygott most, midőn Kecskerey
 93   II,    XVI|        Abbellinó- és Fennimornak.~ ~Így hívják finomabb társalgási
 94   II,    XVI|       leütik.~ ~– Ah uraim, hisz ez így csak tréfa! – dühönge szokatlan
 95   II,    XVI|            monda Konrád –, ebben mi így egyeztünk meg, ha nem tetszik,
 96   II,    XVI|     csattogásaitól.~ ~Sokáig vívtak így, egyik sem bírva a másikat
 97   II,   XVII|             embert a faképnél.~ ~És így sohasem bizonyos róla az
 98   II,  XVIII|      címezze, magyarországi uraknál így: méltóságos ez és ez őnagysága,
 99   II,  XVIII|    őnagysága, erdélyi uraknál pedig így: nagyságos ilyen és ilyen
100   II,  XVIII|         Ezer bocsánatot kérek, hogy így bátorkodom beszélni.~ ~–
101   II,  XVIII|        érdekelten.~ ~– És valójában így ismerik őt mindenütt. Méltóztassék
102   II,    XIX|           őt képzelni másképp, mint így megfordított névvel: Louis
103   II,    XIX|             Micsoda? Ha? Hogyan?” – így beszél örökké a legmélyebb
104   II,     XX|           járulni a zöld asztalhoz, így az ember sokkal könnyebben
105   II,     XX|              Zúgás; egy hang: „Hisz így nem az agarak, hanem a firkászok
106   II,     XX|          delnő; mindenki, aki látta így őket, megvallá, hogy nehéz
107   II,    XXI|  szeladonokat. *~ ~– Nagyon jól van így, nem szükség megigazítani.~ ~
108   II,   XXIV|      ideáleszméikből a napi életbe; így volt az Rudolffal is. Ő
109   II,   XXIV|        ritkán talál méltánylatra.~ ~Így Fannyra nézve nem volt oly
110   II,   XXIV|            Mégis jobb lett volna őt így nem látnia!~ ~A menet keresztülvonul
111   II,   XXIV|             lett volna őt nem látni így és nem hallani. Most már
112   II,    XXV|      sajátszerű változatokkal ismét így folyt.~ ~A hölgy kifogyhatatlan
113   II,    XXV| istenhozzádot kendővel, kalappal.~ ~Így megy el hazulról egy becsületes
114   II,    XXV|            eltakarják önlelke elől. Így bolyongott egyes-egyedül
115   II,   XXVI|            ide, hogy nevetni fog, s így könnyebben kitalálta a gondolatok
116   II,   XXIX|            gondoskodtak volna rólam így. Bár apám kincseinek felén
117   II,   XXIX|    gyámságot elvállalja.~ ~– „Ő” is így kívánta azt – szólt a nábob. –
118   II,   XXIX|     leendett örökösöm. Isten akarta így, s ő hozta magára veszedelmét.
119   II,   XXIX|         hármat ismerek, kit valóban így nevezhetek s nem puszta
120   II,    XXX|             akik életében látták őt így elváltozni.~ ~Koporsóját
121   II,   XXXI|             mikor megházasodott, és így sem házassága, sem az abból
122   II,   XXXI|             nagy szegesvégű bottal; így kell neki minden reggel
123   II,   XXXI|          keresztül képes élvezni.~ ~Így jár-kel a világban. Toldott-foldott
124   II,    Meg|            hogy „ma” nem tudnám ezt így megírni, mint negyven év